Brunszvik Teréz volt az, aki kitalálta és megalapította Magyarországon és egész Európában az óvoda intézményét. Unokahúgával, Teleki Blankával - aki a nők hivatásos oktatásáért küzdött - sokat tett a gyerekek és a nők oktatásáért.
1828-ban szervezte meg Krisztinavárosban az első ipariskolát. Az első óvodát 1828 június 1-jén nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában – korabeli nevén: kisdedóvót - Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Fontosnak tartotta a gyerekek szakavatott oktatását még az iskola megkezdése előtt (azokét, akik járhattak egyáltalán iskolába), mivel észrevette, hogy az egyedfejlődés első 3-6 évében rendkívül sokat fejlődik az értelem és rendkívül fontos emiatt a megfelelő oktatás megfelelő szakértelemmel rendelkező nevelőkkel. Az óvoda első óvó-nevelője Kern Máté volt. 1829-ben cselédiskolát hozott létre kifejezetten a cselédlányok oktatására. 1836-ban alapította meg azt az egyesületet, amely az óvodák elterjesztését tűzte ki célul ország- és Európa szerte. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma. Unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában. Mindezek mellett remekül zongorázott, szavalt, rajzolt, festett, sőt, németül verseket is írt. Családja kapcsolatban állt Beethovennel. Néhány kutatás Brunszvik Terézben látta a zeneszerző „halhatatlan kedveshez” intézett leveleinek címzettjét, aki azonban az újabb feltételezések szerint inkább húga, Jozefin (Deym Józsefné) volt.
Brunszvik Mária Terézia neve ott szerepel minden magyar és néhány külföldi lexikonban is, mert ő alapította Magyarországon és az európai kontinensen az első kisdedóvókat, és mert sokan benne sejtették Beethoven halhatatlan kedvesét.
